ECO-SITICRAI CYCLING TOUR (ESCT) - kerékpáros túraútvonal


     Az ECO-SITICRAI CYCLING TOUR (ESCT) egy kerékpárosoknak feltérképezett útvonal, mely Csíkszentsimon, Csíkszentimre és Csíkszentkirály községek természeti, kulturális és építészeti értékeit érinti. Az útvonal a két község 4 településén (Csatószeg, Csíkszentsimon, Csíkszentimre és Csíkszentkirály) halad át, értintve a belterületeken és az ezeket összekötő külterületeken lévő látványosságokat is. Az útvonalat magányosan, csoportban és családdal is meg lehet tenni, mivel a célállomások úgy vannak kijelölve, hogy elegendő idő legyen a pihenésre, étkezésre és állandó friss ivóvíz álljon a turisták rendelkezésére.

     Az útvonal Csatószegről indul és Csíkszentkirályon ér véget, ahol a 123-as megyei út találkozik a DN12-es országúttal. Az útvonalról készült nyomvonal (track) és célpontok, melyeket le lehet tölteni és a saját készülékünkre feltölteni, segít a pontos behatárolásban. Az útvonal terepen egyelőre nincs kijelölve.

Az útvonal Csatószegről indul egy borvízforrás mellett:

Csatószegi borvízforrás

     Csatószeg központjában a Nyomás nevű falurészen található egy szép keretbe foglalt borvízforrás. Ez egy hidrogeológiai fúrás, amelynek következtében létrejön az ártézi kút 1959-ben. Nyomási borvízként is ismerik a használói, leginkább asztali vízként fogyasztják, de kezelnek vele reumatikus panaszokat is, melynek jelentős az arzén tartalma. Nagy vas tartalmú kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvizek csoportjába tartozik. Az 1970-es években egy évtizedig működött egy fürdő, ma az épület üres.

Aszó-patak: hódles

     Romániában 1824-ben tűnt el az eurázsiai hód (Castor fiber) a természetből a vadászati feljegyzések szerint, aztán a brassói Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) munkatársai 1998 és 2003 között 150 egyedet engednek vissza az Olt, Maros és Ialomița folyókba. Rövid idő alatt visszahódította magának a Csíki-medence vízhálózatát és ezzel együtt Csatószeg mellett lévő az Aszó-patak árterét, ahol kialakított egy csodálatos élőhelyet. A patak ártere mentén lévő dombról lehet megfigyelni a hódokat korán reggel.

A hódokról általában

     Az eurázsiai hód a legnagyobb rágcsálónk, amely a 30 kg-ot is elérheti, és teljes mértékben növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Ezt mutatja legfőbb jellegzetessége, a hatalmas fák kidöntésére is alkalmas nagy metszőfoga. A vízhez való alkalmazkodásban egyedülálló különlegessége a lapos, pikkelyes farka. Ez nagymértékben segíti a gyors úszást, melyet a hátulsó lábain lévő úszóhártyák és a vízhatlan bunda egészít ki.
     A szárazföldön esetlenül mozog, a vizet csak rövid időre és kis távolságra (10-20 m) hagyja el, mivel a partokon természetes ellenségei is fenyegetik: hiúz (Lynx lynx), barnamedve (Ursus arctos), farkas (Canis lupus). Éjszakai állat, jelenlétéről főleg nyomai árulkodnak, de már késő esti órákban elhagyja üregét.
     A hódokat ökológiai mérnököknek nevezik, mivel élőhelyüket tudatos munkával alakítják. Ez a gátépítésben nyilvánul meg legfőképp, bár az eurázsiai hódra kevésbé jellemző ez a tevékenység, nagyrészük partoldalba vájt üregekben lakik. Várat és gátat akkor épít, amikor kisebb patakok mentén alakít ki táplálkozó területet. Ilyenkor általában alacsony a part, így épít egy magas, dombszerű várat, hogy a víz szintje fölött lehessen. Mivel itt sekély a víz és nem érzi biztonságban magát, kisebb gátakat is épít a patak mentén, ezáltal egy számára megfelelő mélységű vízteret alakítva ki. A kotorék vagy hódvár bejárata a víz alatt nyílik, ahová élelemraktárat is létesít. A hód a nyári hónapokban elsősorban lágyszárú növényeket, a téli időszakban fakérget, vékony ágakat, rügyeket fogyaszt. Kedvelt fásszárú táplálékai a fűz-, nyár-, szil-, éger-, som-, kőris-, szilva- és tölgyfák közé sorolhatók, de ahol jelen van, a fenyőt is megrágja. Tevékenységével változatosabbá, mozaikosabbá teszi élőhelyét.

A csatószegi római katolikus templom

     Szent Simon és Júdás apostoloknak 1786-ban felszentelt római katolikus templom, amelynek a 13. században kezdik az építését. Ebből az időszakból maradt fenn a terméskőből faragott keresztelőkút, amelyen román kori, gótikus és reneszánsz stílusjegyek láthatók. A 15. században gótikus stílusba átépítik. E korban építették a főbejárati ajtókeretet. Egy gazdagon díszített szárnyas oltár képeit láthatjuk, a levéldíszes csavart nóduszú kőből faragott keresztelőmedence, a fali szentségfülke. A templom melletti temetőnek barokk stílusú kapuja van, illetve templomkertben számos kőkereszt található, amelyek azért vannak ott, mert Csatószeg és Csíkszentsimon előkelőségeit temették oda. A torony 1660-1670 között épült, amelyet 1846-ban felújítottak. A műemléktemplomot 1771-1778 között barokk stílusban átépítették, akkor tüntették el a gótikus ablakokat és a boltozatot.
     A templom udvarára, a templomkertbe és a temetőbe bármikor bemehetünk, viszont belsejének meglátogatása érdekében a következő telefonszámot kell hívni: 0724858996.
     A templom bejárata mellett látható indás kereszten a nap, hold és a csillagok láthatók, amely a pestisjárvány emlékére és a halottak tiszteletére volt állítva a Darvas család által. Felirata: 1707 COBODPA NECZINI.


Endes-kúria

     A 19. században épül barokk stílusban ez az udvarház. Építetője Endes Miklós alcsíki lófő nemes, aljegyző, királyi táblabíró. A lófő nemesi Endes család háza, ami ma a közbirtokosság tulajdona, csak kívülről látogatható. Az udvaron látható fehérre meszelt fal visszakapta eredeti funkcióját, ami kerítés és nem épületfal volt. Udvarán 400 éves hársfa áll, amely a többi idős fával együtt gondozásra szorul.
     Itt született Endes József őrnagy, Bem tábornok harcostársa az 1848-49-es magyar szabadság harcok idején. Emlékét a kúria épületének homlokzatán emléktábla őrzi a következő szöveggel: Ebben az épületben született, élt és halt meg ENDES JÓZSEF honvédőrnagy – 1811-1906 – az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse.
     A kúria feljavított épületében, amely ma már műemlék épület, jelenleg óvoda működik, az általános iskola pedig Endes József nevét viseli.

A csíkszentsimoni római katólikus templom
    
     Csíkszentsimonban már 1713-ban áll a Szent László tiszteltére épített kápolna, ahol Ilyés András püspök misézett és bérmált. A római katolikus templom 1823-1835 között épült, és Szent László tiszteletére van felszentelve. A területet Endes Miklós alkirálybíró adományozza a templom számára. 1959-ben lett önálló plébánia és teljesen különvált Csatószegtől. A község búcsúját június 25-én tartják.
     A templom csak akkor látogatható, amikor a plébános otthon van.

Kőkeresztek: helyi mesterek által faragott kőkeresztek találhatóak a településen, melyeket azért állítottak, hogy a pestisjárványra emlékezzenek, hitüket megerősítse, illetve van olyan is, amely egy helyitörténetileg fontos személynek állít emléket.

Borvízforrás: a Boréti-forrás
     A feltörő vizeknek nagy a vastartalma, amelyek alacsony koncentrációjú ásványvizekkel keverednek. Ennek következtében a Boréti-forrás a helyiek szerint nem fogja a palack oldalát, nem lesz annak sárgás, rozsdás színe. Kálcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvizek csoportjába sorolják. Az Olt menti törésvonal rendszerhez tartozik.

A csíkszentsimoni holtág: A régi Olt folyó – tematikus tanösvény
    
     2014 őszén elkezdődött a Csíkszentsimon mellett lévő régi Olt folyómedrének a restaurálása. Ennek első lépése a feltöltődött meder kikotrása és a kikotort földmennyiség eltávolítása volt. Ezt követte a víz átfolyásának biztosítása. Mesterséges madárodúkat készültek és lettek kihelyezve a helyi iskola Junior Ranger csapatának segítségével a környék madarai számára. A partokon fűzfák és égerfák lettek ültetve, illetve padok és ismertető táblák várják az arra látogatókat. A holtág vizébe réti csík (Misgurnus fossilis) van telepítve, mely egykor az Olt árterületének jellegzetes halfaja volt és mára a lecsapolásoknak köszönhetően kihalófélben van.
     Tavasz kínál a legtöbb látnivalót a látogatók számára: hódok szorgoskodnak a csatornákban, érkeznek a vándormadarak és időznek a holtág körül, az időszakos tócsákban pedig színes ősi rákcsoportokat figyelhetünk meg.
     A tanösvény, mely a kb. 1 km hosszú holtág mentén lévő ismertető táblákból áll, sok hasznos információt kínál az Olt folyó egykori és mai állapotáról, a lecsapolási időszakokról és azok következményeiről, illetve a lecsapolás utáni fennmaradt természeti értékekről.

Réti csík (Misgnurnus fossilis) a Csíki-medencében

     A Csíki-medence nevének eredetét kutatva vissza kell menjünk a 19. század második felében megírt, felbecsülhetetlen értékű leíró szerzeményekhez, melyek Vitos Mózes (Csíkmegyei füzetek, 1894-1902) és Orbán Balázs (A Székelyföld leírása) nevéhez fűződnek. Vitos Mózes idézi a legrégebbi feljegyzéseket, melyek Losteiner Leonhárd ferences szerzetesnek az erdélyi kolostorokról szóló kéziratában olvashatók: „A Csík nevet némelyek a Magyaroknál Csik név alatt ismeretes halfajták bővségétől akarják lehozni, melyet a Scythulusok vagy Siculusok, Székelyek, mint Aladárnak, Attila fijának 475 körül oda vonult serege, talált volna ott s nemzetiségi néven ezen helyet Csiknak nevezték.
     Orbán Balázs Csíkszék leírásánál tér ki Csík elnevezésének eredetére, ahol Lakatos Siculiájának sorait idézi: „midőn honfoglaló őseink a Mitácson átjöttek, nagyon megéheztek volt s eledel után látva, az Olt mocsaraiban igen sok csíkot (halat) találtak, azért a felfedezett, addig lakatlan tartományt ezen legelőbb ízlelt productumáról Csíknak nevezték el”.
     Csík elnevezéséről egyesek úgy vélekednek, hogy egy székely vezér nevéből származik, mások szerint a hegyekkel körbevett térség sík (Tsík, Csík) alakjáról. Viszont tény az, hogy a térség mocsaras, vizes élőhelyeiben a 20. század elejéig gyakori volt a réti csík, és az emberek fontos táplálékául szolgált. Ezt hangsúlyozza Orbán Balázs Csíktaploca leírásánál, miszerint „itt fogják az Olt mocsaraiban a legtöbb csíkot, mely halacska nagybőjtben szerepet játszik a katholikus világban; a csík-leves ilyenkor kedvencz eledel, melylyel a házi nő vendégeit megtisztelni szokta. E halacskát üvegben sokáig eltartják s kásával hízlalják, husa nagyon ízletes.
     Sajnos az 1870-80-as évek a nagy szabályozás és lecsapolás időszaka volt, ami valószínűleg az állományát is lecsökkentette. Szerencsére az átalakított élőhelyeken is képes fennmaradni (lecsapoló árkok, szabályozott patakszakaszok). Ám eredeti élőhelyének töredéke maradt meg a medencében (holtágak, ártéri tócsák, tavak) és azok is invazív, a réti csíkot kiszorító fajokban bővelkednek (naphal, kínai razbóra, ezüst kárász). Jelenleg iszaposabb befolyó szakaszokon fordul elő, kisebb ártéri tócsákban ismerjük jelenlétét.

Csíki Sör Manufaktúra

     Az egykori csíkszentsimoni keményítő- és szeszgyár helyén egy új vállalkozás látott napvilágot és megépült a Csíki Sör Manufaktúra. A régi hagyományok 2014-ben elevenednek meg ismét, amikor Csíkszentsimonban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és egy helyi sörfőző mester a régi receptek alapján elkezdik főzni az Igazi Csíki Sört. A bajor tisztasági recept betartásával, a modern kémiai összetevők nélküli Csíki Sör a hagyományok méltó követője. A kemény munka során megszületett több féle Bock típusú sör, és ugyancsak több típusú és különböző alkoholtartalmú szeszes ital (Csempész termékek).
     A Manufaktúra rendelkezik egy Látogatóközponttal is, ahol a sörkóstolás és az idegenvezetés a ház ajándéka, de a látogatók igény szerint hagyományos székely ételeket is fogyaszthatnak, illetve az ajándékboltot is meglátogathatják. Jelentkezni előzetes egyeztetés alapján lehet a következő címen lévő űrlap kitöltésével: https://csikisor.hu/latogatokozpont/. A jelentkezés csak akkor érvényes, ha a jelentkező email-ben vagy telefonon visszaigazolást kap. További információkért kérjük hívja az alábbi telefonszámot: +40755030895.


Csíkszentimre

Kőkereszt

     A temető bejárata mellett van ez a kőkereszt, amely az 1700-as évek elején dúló nagy pestisjárványra emlékeztet. A járvány során a lakosság 49%-a elpusztult, nagyrészük 1719 júliusában. A járvány ideje alatt a szertartás rendezését megtiltották, így mindenki kitette a halottját a kapuba, majd Tímár Tamás ökrös szekérrel hordta ki a temetőbe a holttesteket. Őt és a családját nem érintette a betegség így hálából állítatta ezt a keresztet 1721-ben.

Henter-kúria
   
     A Henter család 1713-ban építteti a barokk stílusú udvarházat, amely a vidék egyik legjelentősebb építészeti emléke. Négyszögletes kőoszlopain faragott akantuszlevelek, háromszirmú, nyitott virágfűzérek reneszánsz díszítésűek. A téglalap elrendezés a népi építészet hatására utal. A tornác feletti, háromszög formájú oromzaton a Henterek - nyakán átlőtt, karmai közt kavicsot tartó darut ábrázoló – címere látható. A II. világháború után röviddel államosítják és az udvar területét felparcellázzák. Az épület állapota folyamatosan romlik. 1990 után a kúria visszakerült a csíkszentimrei katolikus egyházközség tulajdonába. 1992-től Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében is számon tartják. A kaput 2017-ben felújítják, amelyet ma már eredeti pompájában csodálhatunk meg.

A csíkszentimrei római katolikus templom
 
     A Szent Imre tiszteletére szentelt templom egykorú a többi csíki, szentekről elnevezett templomokkal, vagyis a 13-14. században a falunak már román stílusú temploma volt. A mai templom helyén a 15. században egy gótikus templom állott. A műemléktemplomot 1776-ban, az egyházközség és Henter Ádám költségén újjáépítették és kibővítették. A felújítás során a templom hajóját is átalakították, az egykori gótikus templomból némileg megváltoztatva, csak a torony és a szentély maradt meg. A csíkszentimrei templom nagyon értékes ereklyéje a 15. század végén készült nagyméretű szárnyasoltár, amely a templom szentélyében van elhelyezve. A két nagyméretű szárnyon a karácsonyi és húsvéti ünnepkör képei láthatók. Egy másik szárnyasoltár részét képezi két nagyobb méretű táblakép, amely a töviskoronázás és a golgota jeleneteit örökíti meg, ezek a 14. század végén készültek. A csíkszentimrei táblaképek a táblakép-festészet legkorábbi emlékei. A templomban egy nagyobb méretű olajfestmény található. Az 1767-ben Stephanus Antal által festett Fogadalmi képen a megfeszített Krisztus és fölötte a kis síró angyalkák láthatók. A Csíkszentimrei római katolikus templom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentjének ünnepén november 5-én, Szent Imre napján tartják.

Szent Margit kápolna

     A település Alszeg nevű végétől 1,5 km-re, a Vermed patak egyik teraszára épült a római katolikus kápolna Szent Margit tiszteletére. Az 1957-ben felfedezett freskók alapján korát a 14. századra becsülik a szakemberek. A faliképeken két töredékes jelenet ismerhető fel: a Szenvedő Krisztus (oldalán Szűz Mária és Szent János) és az Angyali üdvözlet. Ezeken kívül a bejárat mellett jobbról látható egy töviskoronás Krisztus fej. A középkori eredetét igazolja a déli homlokzaton található két keskeny, résszerű, háromszög záródású ablaka és nyugati bejáratának gótikus ajtókerete. A helyiek úgy tartják, hogy a Margit kápolnát Tankó Margit építette, akinek ezen a helyen birtokrészei voltak. A romosodó kápolnát 1970-ben újították fel, a hiányzó ajtót és ablakokat pótolták, a téglapadlót újrarakták. A Margit kápolna a római katolikus egyház tulajdona.

Nyír kútja pihenő

     A Nyír kútja pihenő egy turistáknak szánt megálló, Csíkszentimre és Bányapatakfeje, illetve a csíkszentimrei Büdös-láp között félúton.
     Elhagyva a falut a Nyír kútja pihenő irányába haladunk, amely egyben kilátóhely is. Utunkat két oldalt kaszálók és legelők tarkítják. Egy évben csak egyszer kaszálnak itt a gazdák. Ezzel szemben az Olt folyó árterőben egy évben kétszer is kaszálnak. A Nyír kútjával az út szélén találkozunk, amely egy nagy nyírfa alatt található. A kútnál lévő vályúnál elsősorban az állatok oltják szomjukat, de egy kisebb pohárkával mi is ihatunk ebből a kristálytiszta vízből.
     A kút környezetében 3 ismertető tábla és 3 asztal található padokkal. Itt meg lehet pihenni és megfigyelni távolból a szemközti Csíki-havasokat, míg a távolban a Hagymás-hegység is látható tiszta időben. Dél fele, az Olt folyó folyását követve, láthatjuk a Csomád vulkáni kúpját, mely egyben a Mohos tőzeglápnak és a Szent Anna-tónak is otthon ad, de ugyanakkor a Csíki-medence déli határát is képezi. Mielőtt utunkat folytatnánk az ismertető táblákról olvashatunk Csíkszentimréről (földrajzi fekvése, történelme, műemlékei), az Alcsíki-medence Natura 2000 területről, illetve a Bánya-patak feje (2.459.) és a csíkszentimrei Büdös-láp (2.475) rezervátumokról.


Csíkszentkirály

Úrkápolna

     Csíkszentkirály déli részén lévő temetőben található. A kápolna építésének időpontjáról keveset tudunk, egyetlen forrásunk a kápolna bejárati, kőajtókeretébe beépített, kőtömbbe vésett évszám: 15X7 (1517). Az évszám különlegessége a róvásszámmal vésett tizes szám. Attól függetlenül, hogy ez a kő a korábbi kápolnából származik-e vagy sem, számunkra értékes bizonyítéka annak, hogy a XVI. század elején a róvásírást még ismerték és használták Csíkszentkirályon! Figyelembe véve az 1517-es évszámot, kijelenthetjük, hogy 500 éves, értékes kultikus építménnyel büszkélkedhet Csíkszentkirály.

Cserépgyári borvízforrás

     A község borvizei enyhén termális jellegűek. Cserépgyári borvízforrás kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvizek csoportjába tartozik. Asztali vizként fogyasztják. Ajánlott emésztési zavarra, illetve vérnyomásban és vérszegénységben szenvedőknek. A megyei út mentén található, így a könnyű megközelíthetőségének köszönhetően, sokan fogyasztják.

A csíkszentkirályi római katolikus templom

     Alcsík egyik legrégebbi temploma, amely szerepel Románia műemlékeinek hivatalos jegyzékében. A mai templom a 15. század második felében épült, a déli kapu pedig a 16. században. A templom kisebb harangja 1562-ben készült. A toronyról korábban úgy tartották, hogy a középkorban épült, de dendrokronológiai kutatások kimutatták, hogy a tornyon belüli faszerkezet 1688 utáni. A templomot 1759-1773 között megmagasították, a tornyot és a szentélyt kiszélesítették. Akkor távolították el a középkori oltárt, amelyen a szentkirályi Madonna szobra állt. A templomot Szent István király tiszteltére szentelték fel. A műemléktemplomot erős kőfal veszi körül. A templom udvarán kettőzött kőkereszt van felállítva. A falon kívül, az északi oldalon kősíremlékek láthatók, amelyek a régi temető helyét jelölik. A templom kőkerítésének keleti oldalán található a nagy pestisjárványt megörökítő emlékmű, amelyet Henter Katalin készíttetett 1719-ben. A templom kerítésében Csíkszentkirály jeles személyiségeinek sírhantjai és keresztjei találhatók. A templom előtti téren áll egy 1775-ben készített emlékmű, valamint az első- és második világháború csíkszentkirályi hősi halottjainak emlékműve, amelyet 1971-ben állítottak fel. Ugyanott látható a 2001-ben készült Szent István király egész alakos szobra és az Andrássy család tiszteletére 2002-ben felállított emlékmű. A csíkszentkirályi római katolikus templom búcsúját a templom és az egyházközség védőszentjének ünnepén, augusztus 20-án Szent István napján tartják.

Borsáros láp

     Az Alcsíki-medence egyik fő nevezetességének számítanak a nátrium, magnézium, kálcium és hidrokarbonát tartalmú borvizes források. Ezek, amellett, hogy jó minőségű ivóvizet biztosítanak, jellegzetes élőhelyeket alakítottak ki, ahol sok ritka növény- és állatfaj talál ma is menedékre. Különlegességük, hogy az ásványvízből kicsapódó limonit helyenként forráskúpokat hoz létre, vagy szétterül a forrás környékén, vöröses bevonatként, amit a helyiek borsárnak neveznek, innen kapta nevét a Borsáros-láp is, amely jelenleg két különálló részből, a Vízkertből és az Omlásaljból áll. A különböző összetételű, ásványi sókban gazdag források környékén lápok és láprétek változatos típusai jelentek meg. A Würm eljegesedési korszak végén létrejött lápok kiterjedése valamikor többszöröse volt a mainak. A Borsáros kiterjedése a régi katonai térképek tanúsága szerint a XIX. század végén 15 hektár lehetett, a XX. század ötvenes éveiben már csak alig több mint 9 hektár volt, napjainkra pedig 2,5 hektárra zsugorodott. Növényritkaságaira már 1929-ben felfigyelt Nyárádi Erasmus Gyula, aki még nagy, nyitott vízfelületekről számol be a lápon. 1939-ben botanikai rezervátummá nyilvánították, 2007-től pedig a Natura 2000 védett területek hálózatának része (ROSCI0007 Alcsíki-medence Natura 2000 terület). Hivatalos védettsége nem állította meg a terület növényzetének változását, amely jórészt a lecsapolás, vízszabályozás és szennyezés miatt következett be: széleit ellepték a zavarástűrő növények, a borvízkedvelő nyílt lápközösség helyét pedig magaskórós és bokorfüzes foglalta el.

Jellegzetes növényvilága: csermelyaszat (Cirsium rivulare), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), macskagyökér (Valeriana officinalis), hengeres sás (Carex diandra), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), mocsári kardvirág (Gladiolus palustris), serevényfűz (Salix rosmarinifolia), fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora), szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica), réti angyalgyökér (Angelica palustris), törpe nyír (Betula humilis).
     Ez a tanösvény (kb. 200-250 m hosszú) az András Pista kútja (borvíz, amely a kálcium-magnézium-nátrium-hidrogénkarbonátos típusú ásványvízek csoportjába tartozik) mellett kezdődik és végigvezet a rezervátum legértékesebb fajai és élőhelyei mellett, majd visszavisz a kezdeti pontjához. A tanösvény egy deszkapallón van kialakítva, ahogy a Mohos tőzegláp esetében is. Az ösvény mentén 4 információs tábla van kihelyezve, melyen látványképek és leírások vannak a jelen lévő védett növényekről és élőhelyekről.

Borsáros népi fürdő
    
     A Borsáros népi fürdő Csíkszentkirályon, a Borsáros botanikai rezervátum szomszédságában található az Olt folyó partján. A fürdő területén van négy házikó, egy borvízes medence (14.5 ˚C), egy hagyományos stílusban épült födött szabadtéri helység, a főépületben van egy jakuzzi, egy gyógymedence és egy szauna. A régészeti feltárások bizonyítják, hogy a csíkszentkirályi borvizek már régóta csomópontként szolgáltak az emberek életében. Az ásványvízforrásoknak gyógyító hatásuk van, mivel tartalmaznak nátriumot, magnéziumot, kálciumot és szénhidrátokat. Különlegességük, hogy az ásványvízből kicsapódó limonit helyenként forráskúpokat hoz létre, vagy szétterül a forrás környékén, vöröses bevonatként, amit a helyiek borsárnak neveznek. Innen kapta nevét a Borsáros láp is.

Turulmadár

     A csíkszentkirályi turulmadár Sárpátky Zoltán szobrászművész alkotása, amelyre a helyi közösség már régóta vágyott. A szobrot 2011-ben avatták fel. A turulmadár a magyarok ősi hitvilágának emléke, amely ma már nem egy pogány jelkép, hisz az évszázadok megszentelték nemes emlékét. Minden tavasszal és ősszel végigrepül Székelyföld felett a turul, hivatalos nevén a kerecsenysólyom (Falco cherrug). A turul a magyarság eredetének mítikus madara, hisz úgy tartják ő vezette a magyarságot Attila földjére.





Többet olvashattok Csíkszentsimonról, Csíkszentimréről és Csíkszentkirályról, ha ráklikkeltek.

Az útvonal adatai:

Eco-SiTiCrai Cycling Tour (ETCT) – Csíkszentsimon, Csíkszentimre és Csíkszentkirály községek – kerékpáros túraútvonal
Az útvonal hossza: 30,5 km.
Menetidő: 6 óra (3,5 óra biciklizés, 2,5 óra megálló a célpontoknál) és étkezések.
Az útvonal legmagasabb pontja: 754 m.
Az útvonal legalacsonyabb pontja: 644 m.


Hozzászolások

Fotógaléria


Az összes fotó

Térkép



Ajánlott programok